2012. március 12., hétfő

Holiday 1



Ez most egy nagyobb lélegzetű, több részes összefoglaló lesz, tekintve, hogy a héten más elfoglaltságaim voltak.

Tehát múlt hét kedden annak rendje és módja szerint elindultam kis hazám, de sokkal inkább a gyermekem és a családom felé.
Az érkezési oldal után most sikeresen megismerkedtem a manchesteri reptér indulási oldalával is.
A check in részleget kihagytam, elvégre az on line már megvolt és mivel csak kézipoggyász volt nálam, rögtön a biztonsági ellenőrzésre mentem.
Nos, nem is én lennék, ha nem sikerült volna azonnal kisebb felfordulást okoznom.

Egy fontos tanács:
Soha ne utazzatok beépített fülessel rendelkező pulcsiban. Vagy ha mégis, akkor melegen ajánlott a teljes sztriptíz. :D

A sztori:
Kabát levesz, teló, pénztárca satöbbi mellé belerak az erre rendszeresített tálcába, majd teljes nyugalommal áthaladtam a fémérzékelő kapun.
Ami természetesen azonnal besípolt.
A biztonsági emberke rögtön magához intett, kiadta az utasítást, hogy Union Jack (X alak) pózt felvéve álljak a másodlagos szkennerbe. Az mutatta is, hogy hol a bibi, mire a tanácstalan marcona a kézi szkennerrel is "körbesimogatott".
Nekem ekkor esett le a tantusz, hogy talán a fülhallgató és a jack dugó lehet a ludas, ezért gyorsan előcipzáraztam a cuccot a rejtekhelyről.
Ezzel kicsit elkéstem, mert hiába látták, hogy gyárilag vagyok bedrótozva, mindenképpen félre kellett vinniük egy függöny mögé vetkőzni. A testüreg motozástól eltekintettek, csak a hoodie-t röntgenezték újra. :D
A sztereó pulcsit végül ártalmatlannak ítélték, de javasolták, hogy legközelebb talán ne ebben akarjak utazni, majd mosolyogva engedtek utamra a duty free zónába.

A repülés ezúttal is szenzációs volt, azt hiszem ezt sosem fogom megunni. Mivel most nappal repültem, és újfent ablak mellé szólt a jegyem, készültek képek is ezerrel.


Manchester 1 Terminál
Már a gépben ülök.



És hol ülnék máshol, ha nem a szárnynál? :D
Itt már a felhők fölött.
Anglia gyönyörű napsütéssel búcsúzott tőlem. Végig csodálatos időnk volt.



És ott kezdődik a felhőtakaró.



Felhősziget. Mintha késsel vágták volna körbe.



Végtelen felhőmezők



Az a fényes folt egy másik repülő. Nagy volt a  forgalom.



Budapest felett az ég. Lent meg a Duna.



Szóval megérkeztem.
Tökéletes landolás fél órával hamarabb, aztán eseménytelen útlevélvizsgálat következett, majd átverekedtem magam a taxisblokádon, inaktiváltam az itthoni telón a roamingot, és útban a vonathoz felcsörögtem a gyereket meg anyámékat, ebben a sorrendben.
Röhejes, de a vonatút tovább tartott, mint a repülés.
A vonatról leszállva azonnal a nyakamba kaptam a gyerekem, aki el sem engedett hazáig, mondjuk nem is igazán forszíroztam volna.

Otthon...
Furcsa volt. Kicsit idegen. Magasabban volt a plafon, szokatlanok a színek... de a töltött káposzta megtette a magáét, és aztán beindult a féktelen röhögéssel tarkított élménybeszámoló mindkét részről.
A féktelen röhögést jótékonyan generálta a menet közben felpattintott whisky, amit a manchesteri dutyi free shopban szereztem be.
(Apprópopó, tudja valaki, hogy EU-n belülre miért nem hozhatok Jim Beam-et vagy Johnnie Walkert?)
Közben befutott öcsém is és jobb híján betársult mellém enni, mert látta, hogy addig úgysem kapja meg a kintről megrendelt cuccát, míg én nem végzek minimum öt töltelékkel.
Az ötödik után könyörültem meg rajta. :D
Hát na, nincs is jobb az otthoni töltött káposztánál.

Lényeg a lényeg, a család bevonult a szobánkba és végigcsodálta az óhajtott ruhaneműket, ami mellé egyébként alig fért más a kézipoggyászomba.
Mondtam is öcsémnek, hogy legközelebb ne toljon így ki velem. Kész mázli, hogy még otthon is vannak ruháim, amiket felvehettem a hét további részében. :D
A szemmel történő rácsodálkozás után öcsém óvatosabb hímringyóra hajazó kézmozdulattal kísérve közölte, hogy ő akkor most megy próbálni.
Mit ne mondjak, a ruhapróbán is jól szórakoztunk.

Aztán mivel kezdett későre járni az idő, lassan elcsendesedett a lakás és én is aludni tértem a gyerekkel a karjaim közt.
Hát ez már nagyon hiányzott. Sőt, ha egészen őszinte akarok lenni, akkor főleg ez hiányzott.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése