2011. december 21., szerda

Szóval a net...

A netes kálvária vége az lett, hogy besokalltam és megoldottam a magam sorsát (aztán közvetve a többiekét is), a Virgin Media pedig bekaphatja.

Persze a kialakult helyzetről csak részben tehet a fent nevezett netszolgáltató.
A másik része a mi sarunk.
Az enyém annyiban, hogy a többiek nagy atyáskodása elfeledtette velem az egyik nagy leckét, amibe az élet párszor már beledörgölte az orromat. Remélem most utoljára.
Nevezetesen: ne hagyatkozz másokra.

Már a házasságom alatt megtanultam, hogy valójában csak magamra számíthatok, és ha valamit meg kell oldani, az csak akkor lesz rendben, ha én elintézem.
Mivel most megint egy Pató Pál habitusú egyénnel kerültem egy fedél alá, óhatatlanul fel kellett elevenítenem ezt a leckét, különben még jövő ilyenkor se lenne netem.
Innen is látszik, hogy hinni csak a templomban szokás, ott is csak az első sorban és kizárólag istenben.

Ezen kívül pedig csak magunkban.

Én azt hittem, hogy egy régóta itt élő ember már jobban tudja mit csinál.
Nos, nem tudta jobban, viszont kifogásokat nagyon tehetségesen tud gyártani.
Ennek következtében már a VM első látogatása is jelentős késéssel tortent a koltozésunkhoz képest.

Persze értem én, hogy baromi macerás az élőszereplős ugyfélszolgálat helyett telefonon időpontot egyeztetni úgy, hogy a nevezett telefonos customer service csak vonalas telefonról ingyenes.
Mobilról úgy lecuppan 10£, hogy érdemben még semmit nem intéztél, mert addig, a szigorú adatvédelem miatt már hatvanszor mondtad tollba az addigi és új cimedet, a szerződésszámot, a titkos jelszót, de még a titkos kézfogást is el kellett mesélned folyamatában.
De mint tudjuk, nem akarásnak nyögés a vége.

Az első látogatónk, a ráérős angol sztereotípiára rácáfolva, rögtön 8 után pár perccel kért bebocsáttatást kis hajlékunkba.

A délutáni shift fáradalmait még javában pihenő, enyhén gyűrött házigazdám szélesen mosolygó pockot kapott az arcába, és a folytatás is legalább ilyen jo hangulatú volt.
Sajnos aztán a kedves pocok azt is mosolyogva közölte, hogy aznap ebből már nem lesz semmi, mert nincs a lakásba bevezetve az ehhez szükséges tyúkbél, neki pedig ahhoz megfelelő szakikat kell igényelnie, az meg nem két perc.
Így aztán a pocok dolgavégezetlenül távozott, majd jelentkezünk felkiáltással.

Két hét múlva mi kiáltottunk fel, mikor második látogatónk bekopogott, körülnézett, majd elhűlten közölte, hogy de hát itt nincs kábel...
Kértük, hogy mondjon valami újat...
Emberünk telefonra kapott, aminek végeztével sűrű elnézést kért, mert hibáztak, majd értesitenek minket a fejleményekről, délután.
Felvilágositottuk, hogy a délután az nem nyerő, mert dolgozunk, es ezt nem bánnánk, ha megjegyeznék.

Ez neki talán még sikerült, mert még déli 12 előtt megjelent az ajtónk előtt a főnöke (mielőtt azt gondolnátok, hogy jaaaj, ez milyen kedves, elmondanám, hogy a gazemberek minden személyes kiszállásért – eredménytől függetlenül – úgy legombolnak 40£-ot a számládról, mint a pinty.) és előadta, hogy az első embere (a pocok) mindent jól csinált, csak valami másik kétbalkezes illetékes nem olvasta át rendesen az általa lekörmölt dokumentációt.

Mit ne mondjak, a mosolyunk ekkor már nem volt egészen őszinte.

És akkor mégis mikor fognak intézkedni a netünk ügyében? - kérdeztük.
A válasz: kb két hét, mert nagyon elfoglaltak a szakik.
Mit volt mit tenni, elfogadtuk a választ, de biztos ami ziher alapon a főnök úrnak is a szájába rágtuk, hogy csak délelőtt vagyunk fogadóképesek.

Na mit tippeltek, mikorra kaptuk a kovetkező időpontot?
Naná, hogy délutánra.

Mármost mitévők legyunk?

Mert net az kéne...

De ha most felhivjuk a customer service-t új időpontért, az újabb 10-20 £ (ez kb a net előfizetési díja, amit ekkorra már többszörösen túlhaladtunk költségekben), plusz tolódik a dátum.

Végül úgy döntöttünk, hogy én veszek ki szabadságot.

Hát kívánom a VM-nek, hogy azt a netet használja sokat, amit nekünk aznap bekötöttek.

Még ha egyáltalán megjelentek volna a helyszinen... akkor tuti el nem mennek addig, mig netünk nincs, mert nem hagytam volna magam ismét palira venni.
Jobb hiján másnap szedtem le a keresztvizet a szerződéskötős irodájukban lébecoló ügyfelesekről, akik korábban elhajtottak minket a fenebe, mondván, ők ilyesmivel nem foglalkoznak, hívjuk a customer service-t.

Ezúttal ők hívták a customer service-t meghozzá önként és dalolva, mert közöltem velük, hogy mi nem hívjuk fel többet a CS-s, mert lassan a gatyánk ramegy, holott ők a faszkalapok. (ok, ez nem szóról szóra igy hangzott el, de az értelme ez volt), tehát ideje hogy csináljanak valamit érdemben.

Rövid érdeklődés után arra jutottak, hogy a cég még valami engedélyre vár a council-tól, mert az utat is meg kell bontani a kábelezéshez.

Hogy ezt hogy nem tudták mielőtt kiküldték a levelet, vesszek meg ha értem.

Hát megköszöntem szépen, hogy potyára kivettem egy napot, ráadásul meg a túlórázásról is lemaradtam az ő faszságuk miatt, és ne tereljen itt nekem egyikük sem, mert nem most jöttem a falvédőről, és egy kicseszett voicemail-t sem kaptunk a kiszállás elmaradásáról.
Ezeknek is a szájába rágtam, hogy délután dolgozunk, úgyhogy nagyon bírnánk értékelni, hogyha a kilátásba helyezett látogatásukat ennek értelmében délelőttre időzitenék, mert nincs több elpocsékolni való szabadságom.
És nem vazze, nem fingers crossed, hanem kijöttök és megcsináljátok végre, elvégre azért hívnak benneteket szolgáltatónak, mi meg ezért fizetünk.

Ezek után el tudjátok képzelni azt az idegbajt, amikor a következő időpont is delutánra szólt?

És akkor nálam elszakadt a cérna, hiszen a karácsonyt ha virtuálisan is, de a gyerekkel terveztem tolteni.
Úgyhogy egy átbőgött éjszaka, egy étvágytalan nap és egy átkisértett műszak után harmadnap bebuszoztam a belvárosba, bementem a Three-hez, és “vettem” egy előfizetéses okostelefont, korlátlan internet eléréssel, aki tud wi-fi hotspot lenni és még skype-olni is lehet vele, igaz csak videohivás nélkül.

Mindezt havi 27 £-ért teszi nekem úgy, hogy mellette 5000 sms-t is küldhetek (csak még nem tudom kinek :D ) és a Three-s hálózatban 5000 percet beszélhetek (a más hálózatos tarifát még nem néztem meg :D )

Új legjobb barátom Samsung Galaxy Ace névre hallgat és igen nagy becsben van tartva, hiszen a szép új lapos is tőle kapja a delejt.

u.i.: bocs az elmaradt ekezetekert, de oltari babra munka potolni az angol billentyuzet hianyossagait. :D


2 megjegyzés:

  1. Akkor azért gyors ügyintézés terén már utolértük a nyugatot, megnyugodtam! :D

    VálaszTörlés
  2. Azt kell mondjam, hogy minden mast pillanatok alatt el lehet intezni, de a "kabeles" nettel nagyon meg tudjak szivatni az embert. :S

    VálaszTörlés