2011. április 18., hétfő

A tegnapi bejegyzés margójára


Kicsit még mindig pissed off vagyok, de mivel tudom, hogy ez a helyzeten nem változtat, hát nem viszem túlzásba.

Viszont azok számára, akik ezt a döntést bőszen helyeslik, szeretném megvilágítani ennek a dolognak azt az oldalát is, ami első látásra/hallásra nem jön le kristálytisztán.

Mert terrrrmészetes, hogy vannak olyanok, akik szerint ez a döntés a kulcs a kánaánhoz. 
Nem is csoda, hiszen manapság a csapból is az folyik, hogy a munkanélküliek az állam élősködői, akik csak a markukat tartják és eszük ágában sincs elmenni dolgozni.

Nos velük szeretném közölni, hogy ez marhára nem így van.

A konkrét munkanélküliek ugyanis a járadékot, aminek ugye a nevében is benne van, hogy jár, az alapján kapják, hogy a kirúgásukat/elbocsátásukat megelőző 4 évben mennyit és mennyiért dolgoztak.
Ezt azért kapják, hogy lehetőleg addig se dögöljenek éhen, míg másik munkát találnak, és nehogy azt higgye bárki, hogy ez olyan hatalmas összeg, amiért épeszű embernek megéri otthon lógázni a lábát.

"Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka
A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka."

Bővebben itt lehet róla olvasni.

Ha volt olyan "mázlista" a frissensült álláskereső, hogy megvolt a 4 év alatt minimum 365 napja, de még nem sikerült munkát találnia, viszont kimerítette a járadék idejét, jogosult lehet álláskeresési segélyre.
Aminek az összege még inkább arra motiválná az embert, hogy nézzen meló után izibe... persze ha lenne...
"Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka."

Bővebben itt.


Szerintem ebből tökéletesen látható, hogy valójában pont nem azzal a réteggel csellóztak ki, aki valóban élősködik. 
Mert akiknek meg sem fordul a fejében, hogy dolgozni kéne menni, az marhára nem jogosult semmilyen munkanélküli ellátásra!
Azok az egysejtűek kérem szépen szociális segélyért kuncsorognak és rögtön lesántulnak, ahogy meghallják a közmunka szót.
Igazából bármilyen kontextusban üti meg a fülüket a munka szó, azonnal haldokolni kezdenek. 


Hogy sajnos én is kénytelen voltam igénybe venni ezt a sokféleképpen nevezett szoc segélyt (most épp BPJ-nek, bérpótló juttatásnak hívják, előtte RÁT, vagyis rendelkezésre állási támogatás volt a becses neve), az annak köszönhető, hogy bármennyire is úgy néz ki, mintha baromi sok munka lenne, attól még baromira nem igaz, mert 99 %-uk szimpla parasztvakítás.

A helyzet az, hogy nemhogy 3 hónap alatt nem lehet normális munkát találni, hanem sokszor 3 hónap alatt sem (és nekem még volt közben egy átképzésem is, az ezáltal remélt esélyeimet most inkább hagyjuk) .
Úgyhogy továbbra is úgy gondolom, hogy baromira nem fair amit ezek a zsenik most kiagyaltak, a mi rovásunkra. Azokéra, akik mennének, ha lenne hova.


Apropó közmunka. 
Ez a másik kedvencem, ha munkáról van szó.
Azzal kezdték, hogy szétverték azt, ami eddig talán nem tökéletesen (mutasson nekem valaki ma itthon valamit, ami tökéletes), de mégis működött.
Emberek százaitól vették el a munkát, amiért addig aránylag normálisnak mondható fizetést kaphatott. Ja és mindezt 8 órában tehette, minimum 3 hónapig.
Ha mázlija volt, akkor akár fél évig is.
Ehelyett most számra ugyan több embert fognak közmunkában foglalkoztatni, de csak 4 órában... természetesen 4 órás fizetésért.

Tényleg elhisszük, hogy ez így jó?

Mert ha igen, akkor nagyobb baj van a fejekben, mint hittem.

 

4 megjegyzés:

  1. Nem irigyellek - de magamat sem. Senki olyasvalakit, aki akarna dolgozni menni, de nem tud.
    Bele sem merek gondolni, ha vizsgák után nyakamba veszem a hirdetéseket, akkor milyen eredménnyel fogom ezt tenni. Nekem még augusztus 30-ig "fix" pénzem van (gyes+ emelt csp) - bár ettől sem megyek a falnak, hogy utána mi lesz... 10 és 4 éves gyerekkel a hátam megetttttt.....
    Talán annyi mákom lesz, hogy anyósom addigra itthon lesz nyugdíjban. De van olyan munkáltató, akit ez az információ sem hat meg...

    VálaszTörlés
  2. De azért szüljünk gyereket, mi?

    Épp tegnap láttam egy interjút egy személyzeti tanácsadóval, aki szerint nem igaz, hogy az anyákat diszkriminálják a munkáltatók...
    Szeretem az ilyen naiv embereket, de megkóstoltatnám velük az elmélet után a gyakorlatot is.

    VálaszTörlés
  3. Igen... a gyermekvállalás a 22-es csapdájába esés - kb.

    Sajnos bizony kőkeményen diszkriminálva vagyunk ilyen szempontból - bár szerintem sajna neked sem kell ezt bemutatni.
    A személyzetist meg én is megkóstoltatnám a ténylegesen való világgal.

    Pedig mennyivel jobban járnának a munkáltatók a kisgyerekes/gyerekes anyákkal. Mert akárhogy is nézzük, azok (mi) már nem csak magukra kell, hogy legyenek/vagyunk tekintettel, hanem ugyi már ott a család - ergo - nem fognak/fogunk csak úgy ugrálni, ha már találunk egy MEGFELELŐ munkahelyet. Dehát magyarázd meg egy munkáltatónak... ehh..... :(

    VálaszTörlés
  4. Az itthoni munkáltatók zömének felesleges szájtépés csak a magyarázás, mert ők úgyis megmagyarázzák, hogy miért nincs igazam, úgyhogy én már leszoktam róla. :/

    VálaszTörlés