Ahogy Hófehérke mondaná miután megvolt neki az összes törpe szekszuálisan: ez a hét is gyorsan elment...
De nem elég gyorsan. Vagy nem volt elég lassú... vagy tudja a fene.
Akkor kezdjük a feketelevessel.
Az álláshirdetéseket már akkor buktam, mikor itt „leközöltem” őket, mert azelőtt két nappal járt le a határidejük.
Nem is értem, a munkaügyinek nem kéne ezeket felénk időben jeleznie? Ehhez képest dugig van az ÁFSZ melódiás oldala lejárt szavatosságú ajánlatokkal.
Na nem mintha ez megakadályozott volna abban, hogy elküldjem a cuccost, mert még később is jól jöhet. Ha meg nagyon nem köll nekik, akkor simán kuka.
És már jó ideje úgy vagyok a dolgokkal, hogy jöjjön, aminek jönnie kell.
Viszont a frissek közt megint akadt két olyan, amire benevezek.
Nem is értem mi van, mert eddig hetekig nem volt semmi értelmes, csak az irodai munkának álcázott értékesítős meg call centeres tukmálós baromságok ezerszámra, most meg hirtelen egymás után több potenciálisan megfelelő kiírás is... Lassan nyithatok nekik egy Calc táblázatot, hogy tudjam mit, mikor és hova küldtem.
Valami van a levegőben? Megváltoztak a bolygóállások és rám mosolygott Jupiter?
Nem tudom, de hogy kihasználom az tuti.
Meló... Hümm.
A héten újfent álláshalmozó voltam, vagyis hogy üljünk meg egy seggel hatvan lovat (forrás: ST® :D)
Nos a héten voltam ügyvédbojtár, vagy valami hasonló, természetesen hirtelen azt se tudtam hova nyúljak, üvölteni, toporzékolni tudtam volna, de nagynehezen csak összeraktam a cuccost.
Következő nap a kollegina tudta volna produkálni ezt a tünetegyüttest, mert ő főként munkaügyes, de ő szokta kiszámolni a „hivatalos” bér és a kézbe kapott bér közti különbséget.
Milyen szép is ez a módi, nem? És majd biztos ezek a vállalkozók fogják rendes fizuval bejelenteni az alkalmazottaikat, ha csökkentik az adóikat, vagy a munkáltatót terhelő járulékokat (vagy mifenéket)... Milyen végtelenül naivak tudnak lenni a politikusok?!
Ma mást is kellett számolnia, és sajnáltam, mert azt se tudta honnan kezdjen neki.
Én már azt sem bírtam értelmezni, hogy pontosan mit kéne csinálnia, pedig alapban egy értelmes ember lennék.
Decembertől meg még az ő melóját is át kéne vennem... hát akkor inkább beosztom a szoc segélyt, de engem erre rá nem vesznek, mert:
ad 1: mindennek van határa.
ad 2: én és a számok, na az két teljességgel összeegyeztethetetlen fogalom.
Persze ha nem gond, hogy amennyiben nekem számolnom kell, akkor két pillanat alatt úgy összekuszálom, mint macska a pamutgombolyagot...
Nincs ezen mit szépíteni, és nem is titkolom, hiszen az első bejegyzések környékén szerepel az én híres-neves részképességzavarom.
Ami az olvasóknak a diszlexia, az nekem matekból a diszkalkulia.
Most ez lehet, hogy viccesen hangzik egy olyan ember szájából aki binárisban meg hexában gond nélkül elszámolgat, mondjuk a sebességem nem épp észveszejtő... de az valahogy annyira egyértelmű és kézzel fogható.
A sima algebra viszont két pillanat alatt kikészít, pedig én még egy aránylag lájtos eset vagyok.
Egy szó mint száz, egyszerűbb dolgokkal és nem túl sűrűn még megbirkózok...
De mikor elémcsapnak egy műszaki leírást, dugig számokkal, hogy ezt meg azt számoljak ki belőle... hát akkor nagyon szeretném a paksamétát a csapkodós fejébe húzni és elküldeni melegebb éghajlatra a papírjaival együtt. Ha műszaki asszisztensre van szüksége, akkor vegyen fel egyet, de ne engem szívasson.
És ha valakivel bért akar számoltatni, az jobb, ha nem én leszek.
Sőt, remélem hamarosan egyáltalán semmi közöm nem lesz hozzá.
A mai nap meg aztán végképp betette az ajtót, de még az ablakot is.
Fél nap, a fizetés körüli főnökasszonnyal történő vokálozást követően a góré kijön, rám mosolyog, mintha mi se történt volna, és elém rak egy régi promó anyagot, hogy az alapján kéne csinálnom az új cégnek egy idegen nyelvű bemutatkozást a leendő külföldi partnereknek.
És ha abból az elkészült anyagból még egy weboldalt is összedobnék... (akkor kinyalhatnád a seggem, mert ingyér kapod meg azt, amiért rendes esetben súlyosan csengetned kéne a lóvét)
Néha komolyan nem tudom minek néz engem, de minimum jótékonysági szolgálatnak.
A leendő külföldi partnereket meg az isten óvja tőlük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése