2010. május 26., szerda

Magad uram, ha szolgád nincsen

Avagy az önkezűleg elkövetett állásfeltárás.
Ez az egyetlen olyan terület, ahol igenis számít a gyakorlat.

Pályakezdőként óhatatlanul beleszaladunk a létező összes buktatóba, válogatás nélkül benyaljuk az összes baromságot, amit az álláshirdetések címszó alatt találunk.

A tapasztalt róka ezeket az akadályokat már simán megugorja, sőt kifejlődik hatodik, esetleg hetedik érzékként a szarjelző, ami egy nagyon hasznos alkatrészünk lesz a továbbiakban.
Segítségével igen elhanyagolható hibaszázalékkal szűrhetjük ki a kamu állásokat, a beugratós cuccokat, a piramis játék jellegű "munkákat", a törvények miatt muszájból meghirdetett, de már betöltött pozíciókat, mlm és ügynökölős szivatásokat, valamint azokat, amikre e-mailt, papírt, időt pocsékolni is totál felesleges.

Személyes kedvenceim a háromhavonta automatikusan megjelenő hirdetések... ha valaki nem ismerné: a próbaidő 3 hónap, aztán jön a következő garnitúra, mert az aktuális csapat már sokba fájna.
Fő ismertetőjele az egy idő után unásig ismert cégnév és a változatlan sablonszöveg.

A fent felsoroltak egyaránt érvényesek netes és újságos hirdetésekre.

Az álláshirdetések buzgó nézegetése mellett nagy népszokás felregisztrálni az állásportálokra. Mert hátha...
Naponta olvasom a hurrázós sztorikat, hogy csak felregelt a delikvens és már másnap hat helyről hívták...

Fejsze! Ahogy azt Móricka elképzeli!

Ok, lehet, hogy én vagyok a béna, de én ezekről a portálokról még egy épkézláb ajánlatot nem kaptam összesen, nemhogy hatot, pláne nem egy nap múlva.

Pedig minimum fél órát elmolyoltam az űrlapok kitöltésével, mindenhol szépen bepipáltam, hogy nem (mármint biológice, mert egyébként de), végzettség, nyelvtudás, lábméret, fejkörfogat, gyomorűrtartalom;
aprólékosan részleteztem, hogy főleg milyen területről érkező álláshirdetések izgatják a fantáziámat, ezekről miként óhajtok értesülni (kérek hírlevelet, s ha igen, azt milyen gyakran, vagy végigbizgerálom magam a hatszáz oldalt, amiből ötszázkilencvenkilenc semmi érdemi infót nem tartalmaz);
sőt, ahol másképp nem ment, még önéletrajz űrlapot is kitöltöttem, hogy könnyebben megtaláljanak a munkaadók (amennyiben ezzel lennének elfoglalva unalmas óráikban).
Bár ezek az önéletrajz űrlapok is megérnek egy misét, majd tartok róluk egyet.

No lényeg a lényeg: űrlap, kórlap kitöltve, hírlevél megrendelve, rákatt a mentés gombra és máris ott figyel az emilfiókban a levél, hogy regisztrációm iktattatott vala, már csak egy kattintásra vagyok attól, hogy a kapcsolat szentesíttessen általam is. (mert még nincs elég ablak megnyitva azon a nyamvadt számítógépen)

De legyen neked, ámen.

Eltelik egy nap, s megjövend az első hírlevél.

Japán tolmácsot keres multi...

Főiskolai végzettségű munkatársakat keresünk...

Pénzügyi tanácsadót keresünk ingyenes átképzéssel...

Munkatársakat keresünk értékesítő munkakörbe...


Meg az anyátoknak az a... !!! Végül is már pont itt volt már az ideje az anyázásnak, elvégre ritkán ígértem XD (sorry, ezt nem tudtam kihagyni...)

Hogy miért is anyázok? Vegyük sorba.
Kitöltöttem azt a redvás űrlapot, és tisztán emlékszem, hogy :
  1. a képességeim alatt nem szerepelt japán nyelvtudás
  2. érettségim van
  3. a pénzügy az engem érdeklő területek közt még olyan nyomokban sem szerepel, mint csokiban a mogyoró
  4. az értékesítés (hogy ügynöki vagy mlm rendszerben, egyremegy) pedig még csak véletlenül sem, sőt még külön ki is kötöttem, hogy az ilyenek lehetőleg kíméljenek.

De azt hiszem rosszul fogalmaztam, a "lehetőleg" nálam udvariassági forma, náluk opció, amire gátlás nélkül rábuknak.
Legközelebb fejvesztés terhe mellett fogom nyomatékosan megtiltani. (olyat nyomatékolok a fejére, hogy egy hétig körbeforog)
Lehet, hogy van akinek ez a fajta munka fekszik, nekem nem, ezt teljesen tudom is magamról, ők meg jobban tennék, ha nem tudnák jobban helyettem is, hogy mi a jó nekem.

A tanulság:

Ha állást keresel acélozd meg az ten szívedet, vedd fel legrezzenetlenebb fapofádat, rendszeresen edzd a te finom lelkedet, csipkés idegrendszeredet, és tartsd készenlétben a humorodat, mert ezek nélkül védtelen vagy a munkaerő zsibvásáron.

2 megjegyzés:

  1. :D óó be ismerős, be ismerős!! én se tok spanyolul, nincs gazdasági főiskolai végzettségem, mégis rendszeresen kapok ilyen hirdetéseket. :) kitartás.

    VálaszTörlés
  2. Tudom, türelem tornaterem... :)

    VálaszTörlés