Bankszámlatörténet

Annak idején (te jó ég, mindjárt két éve!), akadt némi nehézségem az itteni bankszámla nyitással.

Nem ment egyszerűen, mert itt kicsit a saját farkába harapó kígyós az ember kilétének igazolása, valamint a nyitáshoz kapcsolódó összefüggések feloldása. 

Nevezetesen, ha munkába akar állni az ember lánya, akkor kell rendelkezzen bankszámlával, ahova a fizut utalják. Viszont amíg nincs munkája, addig a bankok nem állnak szóba vele.

Persze megkaphatom a fizut csekken is, de azt is csak egy bankszámlán keresztül lehet beváltani, ami ugye ha nincs, akkor... :D 

Természetesen vannak alternatív megoldások, csak az meg a csekk értékének bizonyos százalékába kerül.

Szóval ki van ez találva.

Ráadásul mivel itt nincs olyan, hogy lakcím nyilvántartás, ezért az ember nevére érkező közüzemi számlákkal, hivatalos levelekkel lehet igazolni a lakcímet. (Ezt hívják errefele proof of address-nek.)

Anno a közüzemi számlák értelemszerűen nem az én nevemre érkeztek, hiszen az első nagyjából két hétben csak ágyrajáró voltam.

Az NI interjúra behívó levél még nem volt elég hivatalos.

Az NI számomat meg egy apró baki miatt nem postán kaptam, hanem a Job Centre-be kellett besétálnom érte, tehát ez is kilőve.

Persze nem véletlen, hogy ez így meg lett bonyolítva, mert bár lassan, de az angolok is tanulnak a saját hibájukból.

Régebben ugyanis két kézzel szórták az úgynevezett silver account-okat, és ezzel nagyon sok bevándorló eléggé el nem ítélhető módon vissza is élt, jöttek, bankszámlát nyitottak, felvették a nagy hiteleket, majd dolguk végeztén simán megpattantak az országból, a bank meg keresztet vethetett a pénzére.

Ezért aztán a friss bevándorlók már sorra pattantak le a fent részletezett biztonsági intézkedések faláról.

Az én helyzetemet végül az ügynökség segített megoldani. 

Kiadtak egy pecsétes papírt, hogy igenis én ott lakom, ahol mondom, és ők nagyon szeretnék már végre utalni a rajtuk keresztül végzett munkámért a fizetésemet csekkezés helyett.

Ekkor nagy kegyesen nyitódott nekem egy cash account nevezetű számla.

Ez tényleg csak arra jó, hogy legyen hova érkezzen a fizetés, mert csak "megőrzésre" használható.

Érthetőbben, annyi van rajta, amennyi beérkezik, illetve ami a havi kiadások után rajta marad, nem jár kamat, vagy hasonló juttatás vele.

Nincs ezzel igazából semmi baj, mert egyébként pontosan úgy műx, mint egy rendes számla, jár hozzá bankkártya, aminek segítségével tudok neten vásárolni (ami repjegy vételéhez nem hátrány), meg boltban fizetni.

A számlához járó bankkártyát (itt debit card) a haverok csak gyerekkártyának csúfolják, mert pénzt kizárólag a saját bankom automatájából tudok levenni vele, napi 200 font limittel.

Egy ideje már nyaggattak is, hogy miért nem upgradeltetem  a számlám, de én úgy voltam vele, hogy nem fáradság nekem elcsattogni az egyébként közelben lévő saját bankhoz, ha pénz kell; csak azért, hogy máshol is tudjak levenni, mit ugráljak feleslegesen?

Május közepén fordult a kocka.

Ismeretlen számról elkövetett hívást kaptam, és egy kedves hölgy közölte velem, hogy a bankomtól hív, mert a dolgok jelenlegi állása szerint a számlám megérett egy alapos upgrade-re, és mit szólnék hozzá, ha ezt a hozzám közeli fiókukban átbeszélnénk.

Hát lehet egy ilyen kedves invitálásra nemet mondani?

Így hát igent mondtam és a megbeszélt időpontban megjelentem a bankfiókban.

A kedves hölgy ugyanolyan szívélyesnek bizonyult élőben, mint telefonon.

Miután mondhatni menetrendszerűen lefutottuk a "milyen jó az angolom, hol tanultam" tiszteletkört, talán csak arról nem faggatott ki, hogy hanyas cipőt hordok. :D

De azt kell mondjam, hogy nagyon szívesen beszélgettem vele, mert egyáltalán nem volt tolakodó az érdeklődése.

Nagyjából fél órát dumcsiztunk, ezalatt adatokat egyeztettünk, alaposan fel lettem világosítva az új fajta számlám tulajdonságairól, és egyéb lehetőségekről is tájékoztatott, amik nem fognak rosszul jönni a későbbiekben.

Külön meg lettem dícsérve, hogy milyen szép, egészséges egyenleget tartok a számlámon. Ezt én pironkodva fogadtam.

Nem akartam letörni a lelkesedését, ezért inkább magamban tartottam, hogy kedvesem, ahonnan én jöttem, ott az ember kénytelen megtanulni takarékoskodni, ha nem akar éhen halni.

A megbeszélés végén kölcsönösen kifejeztük a kellemes találkozó feletti jóérzéseinket, elbúcsúztunk a legközelebbi viszontlátásig, én pedig boldog Vantage Account tulajdonosként távoztam a bankfiókból.

Ez a számla annyiban különbözik az eddigi szimpla Cash Accounttól, hogy a bent maradó pénzem immár kamatozik, a jövőben megejtésre kerülő credit check-eknél (pl., házbérlés esetén) magasabb "pontszámmal" indulok, és ha netalán házat szeretnék venni, akkor a házra felveendő hitelnél (mortgage névre hallgat) kedvezőbb elbírálásban lesz részem.

Az új számlához új bankkártya is jár, amit alig egy héten belül meg is kaptam.

Ezzel mostmár bármelyik bank automatájából vehetek fel pénzt, és miért ne tenném, hiszen itt elenyésző azoknak a bankautomatáknak a száma, ahol külön díjat számolnak fel pénzlevételért, ráadásul azt külön jelzik is, szóval nincs zsákbamacska. Ja, és a napi limit 300 fontra emelkedett.

Egyszóval szépen haladok, lépésről-lépésre.

Mert megérdemlem. :)