2011. november 30., szerda

Osszefoglalo 3.

Avagy a legenda en vagyok, nem pedig Will Smith. :D

Talan meg emlekeztek az overtime-os bejegyzesemre, amikor is sikerult a morning shift-tel egyutt huzni az igat jo penzert.

Na kerem ez a ket napos kalandom mondhatni hiresse tett a melohelyen.

Mint utolag kiderult, olyan jo az angolom, hogy az a szobeszed kezdte jarni a morning shiftesek kozott, akik javareszt angolok, hogy az afternoon shiftben egy angoltanarno dolgozik...
Es ezen ok nagyon ki voltak akadva, mert mifele hulyeseg, hogy egy ilyen tanult ember egy raktarban dolgozik egy tanari fizetes toredekeert.

Hazinenim, aki egyebkent az unokatestverem, mar ezelott is meglepett egy sztorival, szinten a morning shiftes kirandulasombol kifolyolag, amikor is sikeresen az o haverjat kerdeztem meg valamirol, es jol elbeszelgettunk azt kovetoen.
A kerdeses kollega aztan lelekszakadva rohant az uncsitesohoz, hogy kepzelje el, van meg egy magyar a pickingen (ez a raktaron belul a munkahelyem), es olyan aranyos amerikai akcentussal beszel, raadasul nagyon jol.

Uncsiteso szerenyen felvilagositotta, hogy igen tudja, mivel en pont az o rokona vagyok. A kedves uriember azota (is) szeles mosollyal fogad, es amikor csak teheti elbeszelget velem. :D

A legenda pedig nem sokkal ezutan kezdett el terjedni. :D
Kb ket hetig ringattak magukat ebben a tevhitben, amikor vegre ok is fel lettek vilagositva.

Mit ne mondjak, ez azert igazan hizelgo volt, hizott is a majam egy egesz kilot. :D

2011. november 28., hétfő

Osszefoglalo 2.

Legutobb a mokusoknal hagytam abba... ugyhogy most jojjon a rasszizmus. :D

Merthat az ittletnek, ahogy mar korabban is emlitettem, talan egy hozzaszolasban, vannak azert kellemetlenebb oldalai is.

A fent nevezett erzelem a munkahellyel fugg ossze, de csak reszben tehetnek ok rola.
Mert amugy tehetnenek ellene.

Egeszen pontosan a lengyelekrol van szo, akik a tortenelem szerint a barataink, es nem is igazan a segitokeszsegukkel van gondom.
Sokkal inkabb azzal, hogy (tisztelet a kivetelnek) eszuk agaban sincs megtanulni angolul.
Neha komolyan minden kepessegemet latba kell vetnem, hogy megertessem veluk mit szeretnek, mire vagyok kivancsi, etc. Kesz activity...
Az a baj, hogy szinte minden munkahelyen van legalabb egy lengyel, aki aztan hozza magaval a tobbit.
Sot, nem kell a sajat agency-mnel tovabb menni, ahol a fel iroda lengyel, es nana, hogy a sajat, angolul eppen csak nyokogo honfitarsaikat nyomjak be mindenhova.
Igy alakulhat ki olyan faramuci helyzet, hogy egy egesz muszak javareszt lengyelekbol all, akik aztan pont leszarjak, hogy elvetve azert akad a shift-ben mas nemzetisegu is, aki nem beszelni lengyel es esetleg jolesne neki, ha ertene mirol megy a fecsej korulotte.

A legszebb az egeszben, hogy amikor erre a melora jelentkeztem, a kezembe nyomtak egy pofas kis brosurat, amit at kellett olvasnom, aztan pedig valaszolnom kellett az utana feltett kerdesekre (irasban).
Namarmost ebben a kis paksametaban ott figyelt az a nem elhanyagolando informacio, hogy munkaidoben a beszed ANGOLUL tortenik, kulonben ejnye-bejnye.

Ehhez kepest elofordult, hogy egy nap lengyelul kaptuk meg a napi eligazitast... mert a teamleader is lengyel... (szerencsere a supervisor nem)
A bennfentesebb aztan felvilagositott, hogy ezt nyugodtan szova tehettuk volna (van egy masik magyar is a muszakban), mert ez diszkriminacio, es legkozelebb ne hagyjam magam/magunkat.

Mivel ezt akkor meg nem tudtam, igy felmentem a helyemre, mert annyit azert vakkantott meg bucsuzoul angolul a TL, hogy upstairs (a "please" itt is lemaradt), es megkerdeztem az egyik jobb angolos lengyel kolezsankat, hogy ugyan mi is az aznapi menetrend.

Nem tudom lehet-e erteni mi az en problemam.

Mindenesetre, basszus, en Angliaba jottem, a United Kingdomba, nem pedig a kibaszott Lengyelorszagba, ahol delutanonkent erzem magam.
Tehat en angolul szeretnek beszelni, nem pedig a lengyel karattyolast hallgatni agyverzesig.

En ugy gondolom, hogy ha egy orszag, ami nem a hazam, kerdes nelkul eselyt ad nekem egy emberhez meltobb eletre, akkor az a minimum, hogy megtanulok az engem befogado orszag nyelven rendesen kommunikalni.
Ok ellentetben ugy vannak vele, hogy ugyis talalnak mindenhol egy lengyelt, aki segit nekik.

Hat kerem tisztelettel, a kivetelek kivetelevel az osszes lengyel elmehet a jo budos francba!


Ez volt a duhonges helye, es vesszek meg olyan jolesett leirni.
Es most jojjon a feloldas.

Rajottem, hogy velem van a baj, mert en szeretek olyan lenni amilyen vagyok.
Egyszeruen elkovettem azt a hibat, amit mar oly sokszor, de azert mostanaban mar lenyegesen kevesebbszer.
Magambol indultam ki.
Abbol, hogy en mit tennek, hogyan viselkednek.
Es ez hiba.
Mert esetunkben nem magambol kell kiindulnom, hanem beloluk.
Abbol, hogy nekik ez igy tokeletes, es ok nem erzik bunkosagnak a kirekesztest, amit a sajat anyanyelvuk hasznalata jelent egy olyan kozossegben, ahol nem csak lengyelek vannak.
Nekik ez olyan termeszetes, mint nekem angolul beszelni egy masik magyarral, ha egy angol anyanyelvu is van a tarsasagban.

Ugyhogy ezt kovetoen probanapot tartottam.
Shift elejen koszontem mindenkinek, aztan nekilattam a munkanak.
Ha nem volt muszaj nem szoltam senkihez, ha kerdeztek valaszoltam, szunetben pedig a hazinenimmel voltam, mivel egy cegnel vagyunk, csak mas reszlegen.
Hajtos, de nyugodt nap volt. Bevalt. Rendszeresitettem.

A lengyelek meg elmehetnek oda, ahova en gondolom. :)

u.i.: a helyzet azota nemileg rendezodott, raero idonkben olykor intenziv magyar/lengyel nyelvorakat eszkozolunk, persze csak egy-ket kifejezes erejeig, mert en meg mindig inkabb Angilaban szeretem erezni magam. :D

2011. november 26., szombat

Osszefoglalo

Legalabbis valami affele, mert nem tudom, hogy mennyi fog beleferni. :)

Nos a nettelen idoszakban leginkabb koltoztunk es pakoltunk, meg termeszetesen dolgoztunk.
Kiutkoztek rajtam a rasszizmus jelei, de aztan napirendre tertem felette.
Aztan kiderult, hogy a munkahelyen legenda lett belolem, es az elkovetkezokben a lepel is lehullt.
Es sajnos azota is megvaltaskent varok a szent internetre, mert meg mindig csak a konyvtarbol tudok rosszalkodni.

Nem kell megijedni, a fentieket nem egy bazi nagy bejegyzesben fogom "kozolni", hanem tobb kisebb reszre fogom bontani, es szepen beallitom, hogy minden napra (masodik napra) jusson egy-egy bejegyzes egy ilyen nagy szunet utan.
(Aztan majd meglatjuk hogy mire lesz idom, amint azt mar emlitettem.)

Tehat eloszor is a koltozes.

Itt aztan nincs kecmec, ha koltozol, akkor azt hataridore kell lezavarni, mert alighogy az egyik garnitura kihuzza a labat a berlemenybol, mar ott tapos a sarkaban a masik.
Nekunk szombat delutan 2-ig kellett elhagyni a hajlekot.
Ennek fenyeben egyszemelyes eloorsunk mar csutortokon rendezkedett az uj hazikoban, mi pedig pentek delelott dobozoltunk a regiben, kozben az eloors buzgon fuvarozta a holmit.

Velem egyszeru volt a dolog, mivel egy es fel borondnyi cuccom csak egy kozepes meretu Primarkos szatyorral (itt: bag) gyarapodott.
Munkaba indulaskor erte a ketszemelyes csomagolobrigadunkat a meglepi, hogy aznap mar az uj hazban alszunk.
Igy is tortent, es szombaotn mar csak takaritani mentunk a regi helyre, meg valahogy transzportot szerezni a jokoraszor jokora szofanak.
Light-os idegbaj (nem en paraztam) utan estere minden megoldodott, sot kiderult, hogy az uj haz szamos elonye mellett (egoista alert: sajat szoba), nem vart meglepetest is tartogat szamunkra.

Kerem szepen, tessek megkapaszkodni:
Mokusunk van!
Pontosabban ketto, es jo ido eseten (ertsd: nem esik az eso) vidaman hancuroznak a szomszed kertjeben talalhato fajukon, na meg a mi kertunkben.
Ugyhogy a delelotti program megvan, oket szoktuk lesni, meg a haverjaikat.
A haverok tobbnyire macskak. Eddig harom kulonbozot lattunk es oltari vicces, ahogy a kis szurke gazemberek szemtelenul incselkednek veluk.
Termeszetesen elso dolgunk volt ragcsalnivalot beszerezni nekik, mert az a minimum, hogy a tenyerunkbol egyenek.

Bekoltozesunket a jopnep kiados tuzijatekkal unnepelte.
Ugyanis sikeresen kivalasztottuk a cihelodesre a Bonfire night-ot, ami szigoruan forditva tabortuz ej, azaz azt az egyetlen hetveget az egesz evben, amikor az angolok szabadon kielhetik piromaniajukat.
Hat kell ennel kedvesebb fogadtatas? :D

A kornyek egyebkent nyugodt, csendes, nem ugy mint a regi, ahol viszonylkag nagy volt az atmeno forgalom es baromi hangos a felso szomszed.
Ot neha emlegetjuk, felcitaljuk a hajnali orakban elkapott emlekezetes mondatokat, miszerint:
- Susan, you are the fucking problem! Go back to fucking Scotland!

Szemelyes megfigyeleseink szerint azonban szegeny Skocianak ehhez semmi koze, a problema valoban a lokott Susan volt, aki a legtobbszor csendben turte, hogy a pasija orditozzon vele es ellassa a bajat.
Hogy a veszekedesek utan azert volt csend, mert beletorodott, vagy mert korhazban apoltak, azt nem firtattuk.

Nos igen, itt is csak emberek elnek, itt is vannak hulyek.
De ez szamunkra mar csak emlek.

Reggelente pedig kavezas kozben szamoljuk meg, hogy hany darab hianyzik az elozo este kihelyezett mogyorokbol. :D

2011. november 19., szombat

Eletjel

Gondoltam jelzem, hogy meg elek es virulok, csak net ugyben vagyok kicsit bajban.

Jelenleg az itteni konyvtarbol rosszalkodok egy bejegyzes erejeig.
Annyit kellett csak tennem ezert, hogy beiratkoztam, ami teljesen ingyenes, a konyveket is ingyenesen lehet kolcsonozni, ami nagyon szuper, es a netet is hasznalhatom naponta 2 ora hosszaig ingyen, ami pedig fantasztikus, mert mar elvonasi tuneteim vannak.

Csak bejarni korulmenyes egy kicsit, mert kicsit messzebb koltoztunk a varoskozponttol, de szerencsere nagyon jo a buszkozlekedes.

Hat diohejban most ennyit, mert sajnos a csaladra is csak ez a ritkan 2 oram van  amig az uj lakasban is beizzitjak vegre a netet.

Amugy minden rendben, remelem hamarosan bovebben tudok jelentkezni.
Addig is minden jot Mindenkinek.

2011. november 4., péntek

Tanulj tino UK style



A minap latogatonk jott a raktarba.

Egy csupamosoly, talpig angol uriember keresett meg tobbek kozott engem is (igaz engem valaki jovoltabol nev szerint) es elkezdett meselni meg agitalni, aminek hatasara en egy kicsit pirultam - kicsit ertetlenkedtem, de vegul rabolintottam az ajanlatra o pedig elegedetten indult utjara.

Na most jo titokzatos voltam, mi?

Well, meg mindig meglepodom rajta, mikor eszembe jut, de kvazi megint "iskolapadba ulok" ugy ket het mulva. (Akkor leszek a cegnel egy honapja es ez a feltetele a tanulasnak.)

Ulni ugyan nem nagyon fogok, mert a raktari munka lesz a tananyag, de a helyi college-bol jonnek majd oktatni es vizsgaztatni. (Onnan jott a mosolygos ur is.)
Ezaltal papirom is lesz arrol, hogy en tudok raktarban dolgozni, es ezt mar referenciakent is hasznalhatom majd a jovoben.

Dolgozni termeszetesen enelkul is lehet, de ha egyszer a ceg allja az okitas anyagi reszet, akkor miert ne elnek vele.

Mutasson valaki otthon egy ceget, ahol onkent es dalolva vallaljak a dolgozok tovabbkepzeset. 
Raadasul en meg csak kolcsonzott munkaero vagyok, ugynevezett temporary vagy roviden csak temp.
A cegnek valamiert megis megeri. Meg a college-nak is. En meg hagyom magam. :D

Ez egyebkent - marmint maga a qualification - allitolag nem olyan nagy durranas (azt suttogtak, hogy a hulye is megcsinalja, en meg vagy elhiszem vagy nem), de valahol megis az, mert szo nelkul eselyt adnak a magamfele gyuttmentnek.
Es ez persze meg csak az elso lepcso, innen meg boven van felfele. En meg csak kapkodom a fejem, es alig hiszem el, hogy ez velem tortenik.

De azert meg ralepek erre a lepcsore, ra en. :D


Kozerdeku kozlemeny :D
Nem tudom mikor jelentkezem ujra, mert a hetvegen koltozunk, es nem tudni pontosan, hogy a net mikor koltozik utanunk. 
Remenyeim szerint a jovo hettol ujra itt rontom a levegot. 
Addig minden jot Mindenkinek es csodalatos hetveget.



2011. november 2., szerda

Halloween es NI interju




A cimmel ellentetben nem egy napon volt a ketto, csak olyan gyorsan telnek a napok es sajat gep hijan nem mindig akkor kerulok netkozelbe, amikor eppen mondandom van\lenne.
Ez volt a magyarazat resze, csapjunk bele a lecsoba. :D


Kezdem tehat a Halloween-nel, ami fergetegesre sikerult.

Bar Angliaban csak par evtizede "tort ki" a beoltozos, trick or treat-es orulet (az oshaza termeszetesen a USA), itt is adnak az arcanak rendesen.
Hogy mindezt a munkahelyen zavartuk le, az hab volt a tortan.

A vallalkozobb szellemuek az osszes muszakban beoltozhettek kedvuk szerint, az egyetlen kitetel az volt, hogy a Hi Vis es a safety shoes kotelezo. (Elnezest az angol kifejezesekert, ezek egyszeruen igy ragadnak meg.)
Mar ezen hatalmasakat rohogtunk, mert isteni volt teszem azt a vampir vagy menyasszony jelmez rikito sarga mellennyel es vasalt orru, tobbnyire sotet cipovel.
Maguk a kosztumok is megertek egy miset, bar az egyik nem volt eppen szabvanyos, mert a Jim Carrey fele Maszk nem talalt fekete-feher alkalmi safety shoes-t, igy vasalatlanul rosszalkodott a raktarban es nagyon vigyazott, hogy ne lepjen "felre".

A nagy ossznepi rohincseles utan nem sokkal megejtettuk a hazi jelmezversenyt, igen kerem munkaidoben.
Minden muszakban megmerette magat a raktar es a gyartas reszleg, ket-ket embert egy uveg borral jutalmaztak, es meg nem tudjuk ki nyerte a fodijat, a fel nap holidayt. 
A mellenyt erre az idore levehettuk. :D

Ezt kovetoen pedig az alkalomhoz illoen pokokkal, csontvazakkal, deneverekkel dekoralt canteen-ban (ez egyfele etkezo, tv-zo, dumalo) megvendegeltek bennunket mindenfele joval. Volt ott ezerfele szendvics (az en kedvencem a raksalatas volt), husos tekercs, vega suti... na meg csoki  es chips (itt : crisps) minden mennyisegben.

Gondolom most mindenki tukon ul, hogy en is beoltoztem-e es ha igen, mi voltam, no meg esetleg nyertem-e.

Nos igen, beoltoztem, elvegre ha mar itt vagyok, ez a minimum.
Regi almomat valtottam valora, balerina voltam, csak stilszeruen halott. 
Errol arulkodott a tulvilagian fenylo arcom, beesettre sminkelt szemem, kek szam, a vagas a nyakamon es a kes a fejem(b)en. :D
S bar foleg a kes mindenkinek elnyerte a tetszeset (a tutum is, mert istenien mutatott a nemileg ormotlan safety shoes-zal), ezuttal nem nyertem.
Viszont megis az en muvem vitte a palmat, hiszen kedves hazigazdamat is en maszkoltam, es o kapta az egyik uveg bort.
O boszorkany volt. :D

De nyerestol fuggetlenul mindenki nagyon jol erezte magat, es csodak csodaja, azert kozben a munka is haladt.



Es igen, vegre megvolt az NI interjum is, rogton Halloween utan.
Nevettunk is egy nagyot az ugyintezovel, mert a datum az igy nezett ki: 1/11/11

Mint kiderult rogton nyitasra kellett mennem. Az itteni JobCentre-ben 9-kor kezdenek, szerintem nagyon emberi idopont. (A JobCentre egyfele munkaugyi kozpont csak kulturaltabb es nem csak a vallukat vonogatjak.)
Egy szimpatikus, vegtelenul segitokesz idosebb angol holgyhoz kerultem.
Az hogy angol, az fontos, mert a kozpontban is dolgozik am mindenfele nacioju ember. Eggyel mellettunk peldaul egy kendos, velhetoen muszlim holgy dolgozott.

Ugy ment minden, mint a karikacsapas, csak nemi technikai problema merult fel, de azt is megoldottuk.
Egyebkent arrol szol az egesz, hogy az ugyintezo felteszi az embernek a formanyomtatvanyon talalhato kerdeseket es kitolti helyettunk, ad egy igazolast, hogy NI szamert folyamodtunk es kesz.

Annal a resznel, ahol a tolmacs szuksegesseget firtatjak (a tolmacsot amugy elozetesen kerni kell, meg telefonon), a holgy megdicsert, hogy milyen fluent az english-em.
(Bocs, ezt nem tudtam kihagyni :D az angolul nem ertok reszere forditom: szep folyekonyan beszelek angolul).
Kerdezte is, hogy hol tanultam meg igy angolul es hogy jartam-e mar ezelott a UK-ban (fura, de ezt a ket kerdest mindig megkapom).
Az akcentusom egyebkent amerikai, mivel a nyelvtanulasom alatt nagyobb volt az amerikai behatas.

A formasagok elintezese utan a holgy kedvesen felhivta a figyelmemet a jovo evben megrendezesre kerulo "varosi ereszd el a hajamat"-ra, amit o is csak haromszor latott meg eleteben es ebbol egynel meg kisbaba volt, mert csak 20 evente rendezik meg.
Hat egy biztos, ha netan tovabb is allunk ebbol a varosbol, arra a fesztivalra mindenkeppen visszalatogatunk.

Kb ket het mulva meg en latogatok vissza a JobCentre-be az NI szamomert.