Minden csoda 3 napig tart... (?) (:S)

Jó, hát ezt a posztot nem mára szántam, hiszen ma van nemzetünk nagy ünnepe 'gusztus huszadika... de ha már így esett igyekszem rövidre fogni.

Szóval a fellélegzős hallelujza után jött a nagy pofára esés, mert hisztérika nem szenvedhette az új szitut és visszasírt bennünket magának.

Soha ilyen korán még nem jelent meg a telepen, mint ezen a héten, és azon melegében lecsapott ránk, amint technikai okok miatt nem tarthattunk az új "seprűvel".

Hát asszem ezt hívják ÍJTE-nek (az Így Járás Tipikus Esetének).

Azért mi nem adjuk magunkat ilyen könnyen, ezerrel megy ám a lobbizás.

Sajnos nem egy emberként, mert akadnak a brigádban olyanok, akik, bevallásuk szerint, már megszokták az idegbajos viselt dolgait és sokszor minősíthetetlen hangnemét irányunkban.

Szerintem inkább csak túl szelektív a memóriájuk és elég egy kedélyes paskolás a komfortérzetük visszaállításához.

Azért azok vagyunk többen, akik viszont az új módit preferálnák, mert egyáltalán nem mindegy, hogy parázva tölt el az ember egy munkanapot, ráadásul a nemének és fizikai állapotának egyáltalán nem megfelelő munkával (magyarán: szopaaaaacs!), vagy esetleg emberi módon bánnak vele és nincs olyan izomláza a nap végére, hogy a seggét sem tudja segítség nélkül kitörölni. (természetesen túloztam, de ettem én már sziszegve minden egyes kanálemeléshez)

Na mindegy, minden nem lehet tökéletes, volt már rosszabb is, és a remény hal meg utoljára.

Éljen 'gusztus huszadika!