Hálaadás

Tudom, kicsit idétlen cím, valszeg mindenkinek rögtön az amerikai felhajtás villan be róla.

Nos, ez  ma egy egészen másféle hálaadás lesz, olyan köszönetféle. 

Szóval a közhasznúzás köztudottan egy közutálatnak örvendő közfoglalkoztatási forma, amit sajnos elég sokan szégyellnek, szerintem helytelenül, de lelkük rajta.

A mi telephelyünkön akad pár olyan emberke, aki számomra érthetetlen okból erősen túlzásba viszi ezt a szégyellést.

Olyannyira, hogy még a nyári melegben is orrig felhúzott garbót visel napszemüveggel és bazi nagy ellenzős baseball sapperral, van, aki könnyítésként maszk, kendő mögé rejti az arcát.

Eleinte azt hittem nap- vagy más allergia miatt, de aztán a csoporttársaik megsúgták, hogy erről szó sincs, ők egész egyszerűen szégyellik, hogy az utcán dolgoznak és tök ciki lenne, ha meglátná őket egy ismerős, mert mit szólna... ?!

Mikor ilyeneket hallok, én kicsit elborzadok.

Hogyhogy "mit szólna"?!

Ha engem emiatt bármelyik ismerősöm megszólna, ha elfordulna tőlem azt utcán csak azért, mert sárga mellény virít rajtam, azzal a büdös életben többet nem állnék szóba, mert az ilyen ismerős nem érdemli meg, hogy a "barátom"/ ismerősöm legyen.

Mert az ilyen sosem volt barát, ha épp a kritikus helyzetben fordul el tőlem.

Úgyhogy mikor ilyeneket hallok, akkor engem a borzongás után végtelen hála és szeretet melenget meg belülről.

Mert az én ismerőseim közül még egy sem fordult el tőlem a sárga mellényem miatt, változatlanul messziről köszönnek rám ahányszor csak meglátnak, és ha idejük / időm engedi, még beszélünk is pár szót.

Sőt páran már meg is könnyezték nem éppen hálás sorsomat, a végén még én nevettettem meg őket, hogy oda se neki, csalánba nem üt ménkű!

Egyszóval most Nekik és Értük adok hálát annak, akit illet.

Hálás vagyok, hogy nem kellett csalódnom Bennük.

Hálás vagyok az együttérzésükért, a támogatásukért, a segítségükért.

Hálás vagyok a szeretetükért.

Köszönöm a biztató mosolyaikat és a kedves szavaikat.

Köszönöm, hogy nem szégyellnek és nem "tök ciki" vállalni az ismeretségünket ország-világ előtt.

Köszönöm a megtiszteltetést, hogy a barátotok / ismerősötök lehetek.

Köszönöm, hogy számíthatok rátok.

Köszönöm, hogy vagytok!