... mert arról volt szó, hogy nem politizálok.
De a blog lassan 1 éves fennállása óta akkorát fordult körülöttünk a világ, és a politika úgy fonódik össze egyre jobban, és egyre kártékonyabban a munkavállalással, hogy sajnos nem tudom tovább tartósan figyelmen kívül hagyni.
És mivel az én bőrömre megy, nem is akarom többet figyelmen kívül hagyni.
Félreértés ne essék, a blog témája továbbra is az én privát álláskeresésem, némi humorral megbolondítva, mert ezt lassan már csak így lehet elviselni.
A helyzet azonban egyre katasztrofálisabb.
Persze én még fogjam be a számat, és örvendezzek, hogy van a seggemen lyuk, ami szelel.
Valahogy mégsem tudom szó nélkül megállni, hogy egyesek szerint rendben van az, hogy
- a munkanélküli segély idejét 3 hónapban maximálják,
utána meg fordulj fel paraszt, ha olyan idétlen vagy, hogy nem találsz új munkahelyet, mert "sem rokona, sem ismerőse" nem vagy senkinek (máshogy ugyanis egyre inkább nem megy)
- 6 hónapra emelik a próbaidőt
és ez akár 1 év is lehet, ha kölcsönző cégen keresztül dolgozol... magyarán szólva 1 egész évig full stresszesen jársz dolgozni, hiszen a próbaidő alatt bármikor szélnek ereszthetnek (és meg is teszik). Így aztán lehet tervezni...
- nem kell megindokolni, hogy miért kötnek útilaput a talpadra
te viszont magyarázkodhatsz ezerrel, ha véletlenül behívnak egy állásinterjúra... vagy ott is elfogadják majd arra a kérdésre, hogy "miért hagyta ott az utolsó munkahelyét", válaszként azt, hogy "halvány lila gőzöm nincs róla"?
- csökken a műszakpótlék
hát ez no comment kategória... senki se jár rosszul, mi?
- helyette viszont legalizálni készülnek az 5 és fél napos munkahetet, meg a 12 órás munkavégzést (és csak reménykedhetünk, hogy utóbbit nem az előbbivel kombinálva... :S)
persze saját bevallásuk szerint mindezek csak indokolt esetben... most komolyan, van még olyan, aki ezt elhiszi?
köszke, eddig legalább a bátrabbja feljelenthette a rabszolgahajcsár, munkáltatókat, mostmár simán kihajthatják belőlünk a bélést... bravó!
- max 14 napot lehet egyszerre szabadságként kiadni
nos ez egyrészt muhahaha, mert ilyen kiváltsága a környezetemben keveseknek van... (asszem egy kezemen meg tudnám számolni)
másrészt viszont elmennek a picsába, mert azon keveseknek, akiknek jár, az meg is dolgozik ezért az év többi részében tisztességesen (természetesen vannak, akik nem, de miért miattuk szívjon a normális?)
És a hab a tortán:
Aki táppénzt csal sittre megy.
Én nem vitatom, hogy vannak, akik nem jogosan mennek táppénzre.
De hogy ez nem akkora tétel, mint a parlamenti atyaúristenek hiszik, azt le merem fogadni bármibe.
Mert manapság akinek munkája van, az akkor is bemegy, ha taknya-nyála összefolyik, a bele pedig cafatokban csüng, mert nem akarja, hogy indoklás nélkül reptessék.
Úgy látom baromira sajnálják tőlünk azt a kis alamizsnát, amit kinek fizetés, kinek munkanélküli segély, kinek szoc segély formájában löknek.
Apprópopó, kedves léhűtő urak!
Az Önök helye hol lenne azért, hogy anno hetekig, (sőt egyesek olykor hónapokig), be se tették a lábukat abba a szép kupolás házikóba a Duna partján, vagy éppen kivonulgattak, ha úgy tartotta úri kedvük, viszont a fizetést csont nélkül felmarkolták? (meg nem csak azt...)
Tudják drágáim, ha ezt én csináltam volna meg bármelyik munkahelyemen, másnap már nem kellett volna bemennem.
Szóval hogy van ez? Ezek szerint vannak egyenlőek és még egyenlőbbek?
A törvény csak ránk vonatkozna?
Nálam mindenesetre az Önök 6 hónap próbaideje már lejárt, szívem szerint azonnali hatállyal bocsátanám el az egész díszes társaságot, indoklás nélkül természetesen, aztán kipróbálhatnák a 3 hónap munkanélküli segélyt, hogy aztán mindenféle költségtérítés műszakpótlék nélkül, minimálbérért melózzanak heti 5 és fél napban, napi 12 órában úgy, hogy nem tudhatják mit hoz a holnap.
Ja és táppénz, szabadság meg se forduljon a fejükben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése