Ebből a cirkusz megvolt, kenyeret az istennek se akarnak adni...
Na ezek után lehet találgatni, hogy hol voltam ma. :D
Hát persze, hogy a munkaügyi központban.
És valahogy sosem úszom meg extra műsor nélkül a viziteket.
A múltkor csak bedilizett a sorszámosztó masinéria.
Ma teljes mellszélességgel sztrájkolt.
És a gép helyett beállított ember sem volt a helyzet magaslatán.
Megtekintette az orra alá nyomott könyvecskémet, megírta a cetlit és elirányított "lépcsőn fel, balra".
Naná, hogy jobbra volt...
És hogy Murphy is beszálljon a mókába, naná, hogy ott volt a legnagyobb tumultus, hevenyészett sorokba rendeződve.
Ezek után lehet tippelni melyik sorba kellett állnom:
a) abba, amelyik halad, vagy...
b) abba, amelyik nem.
Ráadásul az ügyintézőm is olyan, mint az isten: mindenki tudja, hogy van (elvégre a neve többünk kiskönyvén ott szerepel), de még senki sem látta. A jelenlévők közül legalábbis, de ettől még létezhetnek olyan halandók, akiknek megjelent már teljes testi valójában.
A helyettes "Margit" ezúttal hímnemű volt, és nem nagyon igyekezett ritkítani minket.
Kedélyes röhögcsélések közben találgattuk, hogy vajon mifenét csinál odabent indokolatlanul sokáig az ügyfelekkel.
Több ötlet is érkezett, az én favoritom a gyóntatás volt.
A saját ötletem pedig az volt, hogy valszeg a számítógépek sem működnek és kézzel ír fel mindent.
Miután végre bejutottam szembesültem a ténnyel, hogy egyikünk tippje sem jött be, a pacák egyszerűen lassú, mint a reumás csiga. Természetesen pontosan erre számítottam, de ez olyan fantáziátlan... :))))
Más vonatkozásban sem okozott nagy meglepetést.
Munkát magától értetődően nem tudott ajánlani, de ez is azzal kezdte, amivel a nőszemély a múltkor: miért jöttem?
Hát azért, mert nincs jobb dolgom vazze, mint téged nézegetni.
Mégis mi a tökömért járhat még valaki a munkaügyi kp-ba, ha nem azért, hogy lejelentkezzen?! Érdekes, ez a régi ügyintézőmnek egyáltalán nem volt kérdés.
Ezt követően még tisztáztuk, hogy nem, még nem kaptam közmunkára közvetítő lapot (ezt nem nekik kéne jobban tudniuk?), csak felülvizsgálati szerelmes levelet.
Megnyugtatott, hogy a problémás egyedek listáját már megküldték a szoc osztálynak (csak tudnám, hogy akkor nekem miért kellett már megint leadni a válási papíroktól a szűzmáriáig mindent?!), de úgy látja, hogy velem minden ok, jó kislány vagyok, rendesen együttműködök, no para.
És itt be is fejezte az audienciát, egy nyár közepére szóló új megjelenési időponttal a könyvecskémben utamra engedett.
